A Schengeni Egyezmény

Kedden Rómában bejelentették, hogy a francia elnök és az olasz miniszterelnök a schengeni szerződés módosítását szorgalmazza, s ennek érdekében közös levélben fordulnak Brüsszelhez. Nicolas Sarkozy francia elnök elmondta: "Szeretnénk, hogy a schengeni övezet továbbra is létezzen, de ehhez meg kell reformálni". Az MTI Sajtóadatbank ismertetése az egyezményről.

A luxemburgi Schengen városán átfutó Mosel folyón horgonyzó Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén 1985. június 14-én öt ország, Franciaország, Németország és a Benelux-államok (Belgium, Luxemburg, Hollandia) kötötték a megállapodást a közös határaikon való ellenőrzés megszüntetéséről, állampolgáraik szabad mozgásáról. A terv megvalósításának határidejét 1990. január 1-jére tűzték ki, a végrehajtási megállapodás aláírására azonban csak 1990. június 19-én került sor, a hatályba lépés időpontja pedig többszöri módosítás után 1995. március 26-ra tolódott. Az egyezmény felügyelője az ún. Schengen-tanács, amely a résztvevő államok bel- és igazságügy minisztereiből áll, s évente kétszer, áprilisban és októberben ülésezik.

A 142 pontos, nyolc fejezetre tagolódó schengeni egyezmény mérföldkő volt az európai integráció elmélyítésében, a határok nélküli Európa létrehozásában. Kimondja, hogy tagjaivá kizárólag az Európai Unió (az aláírás idején Európai Közösség) országai válhatnak, s felsorolja a tagok által kötelezően végrehajtandó enyhítéseket és szigorításokat. Az enyhítések az aláíró országok állampolgáraira vonatkoznak, s lehetővé teszik útlevél nélküli szabad mozgásukat. A szigorítások az egyezményt nem aláíró országok állampolgárait érintik, más elbírálásban részesítve az EU- és a nem EU-tagországokat.

Schengen városa

Az aláírók kötelezik magukat, hogy bekapcsolódnak a strasbourgi központú közös számítógépes nyilvántartórendszerbe, fokozzák a rendőrségeik közötti együttműködést, biztosítják a kölcsönös jogsegélyt a forgalmi adók és vámok terén életbe lépő törvénykezések megsértőivel szemben. Egységesítik a lőfegyverekkel kapcsolatos eljárásokat, valamint a kábítószer-csempészet elleni fellépést. Vállalják továbbá, hogy más országokkal közös "külső" határaik védelmét megerősítik, az ellenőrzést megszigorítják, vízumeljárásukat a kívülálló országokkal szemben egységesítik, a bűnözőket kiadják, az egy-egy tagállamban a menedékjog-kérelmek elbírálásakor hozott döntéseket az aláíró országok magukra nézve érvényesnek tekintik.

Az életbe lépés, azaz a teljes jogú taggá válás csak az egyezmény által előírt technikai feltételeknek való megfelelés után lehetséges. A teljes körű átállás - a közös számítógépes rendszerbe (SIS, SIS 2) való bekapcsolódással, a repülőterek schengeni normák szerinti átalakításával, s végül a belső és külső szárazföldi határátkelőkön az ellenőrzés megkönnyítésével, illetve megszigorításával - lépcsőzetesen zajlik, s több hónapot vesz igénybe.

2007. december 21-én Magyarországgal és - Ciprust kivéve - az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokkal bővült a schengeni övezet. Tehát megszűnt a határellenőrzés a kilenc európai uniós tagállam szárazföldi és tengeri belső határán, ezen belül Magyarország szlovák, osztrák és szlovén határán, a légi határokon pedig - a légitársaságok menetrendváltozásához való igazodás miatt - 2008. március 30-án. Jelenleg napirenden van Ciprus, Bulgária és Románia csatlakozása.

A schengeni egyezmény aláírói:
1990. június 19. - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg;
1990. november 27. - Olaszország;
1991. június 25. - Spanyolország és Portugália;
1992. november 6. - Görögország;
1995. április 28. - Ausztria;
1996. december 19. - Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland. (A nem EU-tag Norvégia és Izland - tekintettel a skandináv országok között több mint három évtizede fennálló útlevélunióra - kivételes és különleges elbírálásban részesülve lett társult tag)
Az életbe lépés időpontja:
1995. március 26. - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország és Portugália;
1997. október 26. - Olaszország;
1997. december 1. - Ausztria;
2000. március 26. - Görögország;
2001. március 25. - Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia, és Izland;
2007. december 21. - Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia.
A nem EU-tag Svájc 2005 novemberében népszavazáson döntött a schengeni szerződéshez való csatlakozásról, majd 2008. december 12-től közúton, 2009 márciusától a repülőtereken is alkalmazza az egyezmény előírásait, de a vámvizsgálat szúrópróbaszerűen megmaradt.

Az EU-tagállamok közül Nagy-Britannia és Írország nem csatlakozott, mert úgy látják, hogy az előírásokat jóformán lehetetlen teljesíteniük.